Ha netán  a szomszédotok kocsijának a rendszáma ... (magánba megírom szívesen), akkor nagyokat köszönjetek neki és tartsátok erősen szemmel.
Ma este fél 9-kor ücsörgünk a nappaliban, gyenge félhomály, kompúterek zümmögnek, nyílik az ajtó. Vastag fa, a mostani zivataros időkben eléggé bedagadós, szóval nyekereg mint az istennyila. Nyílik az ajtó, nyekereg, Fruzsi csak odanéz mégis ki lehet az - na erre a csávó a sötét előszobában elejtette az éppen megkaparintott övtáskámat és kiszaladt. Addigra én is feltápászkodtam, futás utána kifele, Feka, öreg kutya ódalog elő a ház sarka mögül és érdeklődve néz - erősen kifele tart már szegényem a házörzői státuszból - kertkapu nyitva, irány az utca, kocsiajtó csapódás, futás ki az útra, éppen rá is ugorhattam volna, de az elmúlt években lejöttem az akciás filmekről, így csak odakocog, az autó végre, kicsit köhögve elindul, csávó bámul rám kifele, elmegy. Így mintegy menetesítve engem a további jamesbond figuráktól. Lélekjelenlét azonban hatalmas, memória éles (tiszteld! ebben a korban ez már nem alapkészlet) rendszám megjegyez.
Következmények:
kettes számú kutya, Carlos - bárha regulálatlan szarós is - mostantól ismét szabadon. Free Carlos Free!!
A tervezettnél több pohár veres elfogyasztása, szívdobogás csillapítandó.

Összességében az este mostanra kiegyenesedve, készülődés a nyugodt pihenésre. Bár a tervezet a mezőgazdasági alapismeretek áttekintése volt, okosabbnak tűnik egy támogatott relaxáció kivitelezése. Vörösborral ugye. :-)

Pihenjetek!

Ja, a kép (limitált reinkarnáció):